A Moson vármegyei katolikus expanzió sajátosságai és hatásai (1659-1713)

A tanulmány célja a katolikus terjeszkedés kontextusának bemutatása, a nyugat-dunántúli megye, Moson történetének fordulópontja. Kutatásom időtartama 1659–1713., a források alapján, a 18. századi betekintéssel, középpontjában a felekezetek és etnikai csoportok átszervezése, valamint a helyi arisztokrácia és nemesség viselkedése állt. Munkám megmutatta a 17. századi események társadalomformáló hatását és a helyi felekezeti struktúra átalakításának társadalmi-földrajzi fejleményeit. Végül megpróbáltam történeti, elméleti modellek segítségével értelmezni a korszakot, Ebből a szempontból ki kell emelnem a társadalomtörténeti esemény társadalomtörténeti jelenségként való alkalmazhatóságának vizsgálatát, valamint Heinz Schilling és Wolfgang Reinhard hitvallási modelljét. Vizsgálódásom eredménye a földesurak, a katolikus egyház, az állam és a megye közötti kölcsönhatás megfigyelése és elemzése volt. Ez az együttműködés erőteljes hatást gyakorolt ​​Moson megye felekezeti összetételének átalakítására, egységessé és katolikussá válására. Új társadalmi struktúra jött létre, amely hosszú távon befolyásolta a megye társadalmának fejlődését és történetét.