A sárréti besenyő szállásterület kérdéséhez

A magyarországi besenyők múltjával és műveltségével foglalkozó kutatásban régtől elfogadott az a megállapítás, amely szerint a Körösök vidékén, az egykori Sárrét rétségeinek peremén létezett egy viszonylag nagy kiterjedésű besenyő szállásföld, amelyet a beköltöző népesség már a 10. században megülhetett. Ennek területét és határait Györffy György olyan helynevek alapján rajzolta meg, amelyek jó részét később már maga sem vette fel a hazai besenyőkhöz köthető helyneves anyag korpuszába – ez a revízió azonban nem gyakorolt különösebb hatást a sárréti besenyő szállásterület történeti megítélésére. Dolgozatunkban ennek újragondolására teszünk kísérletet, bevonva a kérdésbe a később betelepülő kunokat is.