A háború képe a Hadi és más nevezetes történetek, valamint a Magyar Hírmondó hasábjain a 18. század végén

A tanulmány a korai magyar sajtótörténet fontos szereplőjével, a Hadi és más nevezetes történetek, átnevezését követően Magyar Hírmondó című hírlapjával foglalkozik. A klasszikus hírlapként működő újságot a török háború alatt alapította két kiváló, Bécsben élő magyar értelmiségi, Görög Demeter és Kerekes Sámuel. Mögöttük azonban ott állt a bécsi magyar kör több kiemelkedő felvilágosult reformer patrióta egyénisége, Széchényi Ferenc, Festetics György és Teleki Sámuel anyagi támogatása is. Az újság a magyar nemesi reformer csoport szócsöveként működött, témái között a kiemelt fontosságú katonai ügyeken túl politikai, gazdasági és irodalmi kérdések is megtalálhatók. A tanulmány a hírlap katonai híradásait veszi szemügyre és ezen keresztül a magyar „nemzeti ébredés” időszakának egyik fontos kérdését, a magyar vitézség szerepét mutatja be. A híradásokban fontos szerepet játszanak a levelek, amelyeket a harctérről írtak a szerkesztőségbe. A francia háború menetében bekövetkezett változások az újság tematikájában is szerkezeti átalakulást indítottak el. A harcok egyre közeledtek a magyar határhoz, így a háborús erőfeszítések mellett egyre inkább a honvédelem szerepe került előtérbe. Az újság a magyar nemzet haladásának, jólétének szolgálatában állt és működött fennállása egész idején.