Névmási szerkezetek kvantitatív és kvalitatív elemzése forrásnyelvi és fordított büntetőjogi szövegekben

A jogi szaknyelv és a szaknyelvi fordítás – sajátos jellegénél fogva – a fordítástudományon és szaknyelveken belül is külön ágat képvisel. Több szerző foglalkozik a jogi szaknyelv jellemzőivel, valamint a nyelveken, kultúrákon és jogi intézményi rendszereken átívelő interlingvális jogi fordítás legfontosabb problémáival. Ugyanakkor a gépi fordítás az elmúlt pár évben megfigyelhető robbanásszerű fejlődése és az annak nyomán kialakult új és egyre nagyobb jelentőséggel bíró utószerkesztés (poszteditálás) újabb kihívások elé állítja a fordítástudományt és a gyakorló fordítókat. Ha egyre több szöveg és azok fordítása válik elektronikus formában szinte mindenki számára könnyen elérhetővé, az milyen új feladatok és elvárások elé állítja a fordítókat és utószerkesztőket (poszteditorokat)? Hogyan alakul át a fordítói minőségi sztenderd fogalma? Hogyan definiálhatjuk az ideális (jogi) szaknyelvi fordítást, mely mind a gépi, mind a humán fordítás minőségi szintje lehet?