Mulasztás és engedetlenség: a csernobili atomkatasztrófa néhány tanulsága

A csernobili atomkatasztrófa kiváltó okai – az első jelentésekben foglaltakkal ellentétben – nem az operátorok által elkövetett többrendbeli szabályszegésben keresendők, hanem tervezési és előírásbeli hiányosságok eredményeként jött létre. Ugyanakkor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése egyetlen területen állapított meg a baleset előidézésében szerepet játszó tényleges szabályszegést: a reaktivitási tartalékkal kapcsolatos előírás megsértése a baleset súlyosságát fokozó hozzájáruló ok szerepét játszotta. E tényleges szabályszegés kapcsán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ez nem értelmezhető a szabályvezérelt viselkedés legalapvetőbb, azt engedelmességi kérdésnek tekintő fogalmi keretei között. A technológiai előírások követésére való hajlandóságot befolyásoló tényezők feltárása – ismeretelméleti és tudásalkalmazási relevanciája mellett – hozzájárulhat a veszélyes technológiák biztonságosabb működtetéséhez.