A gazdasági marginalizáció és a szélsőséges ideológiák iránti fogékonyság közötti kapcsolat

A Soufan Group 2015-ös jelentéséből kiderült, hogy abban az évben mintegy 6000 – Líbiában pedig további 1500 – harcossal Tunéziából indultak el a legnagyobb számban dzsihadisták, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljanak, jóllehet ez az adat a lakosság számához viszonyítva elenyésző, csupán annak 0,1 százalékát teszi ki. Habár a 2017-es jelentés már „csupán” 2926 tunéziai fegyverest említett, a 2013 óta elkövetett terrorcselekmények – amelyek közül a hivatalos források szerint a legutóbbinak a 2020. szeptember 6-án, Port el-Kantávíban végrehajtott merénylet tekinthető – szükségessé teszik az erőszakos radikalizáció jelenségéhez vezető okok átfogó vizsgálatát. A tanulmány a gazdasági kirekesztettség és az extrémista nézetek iránti fogékonyság közötti esetleges összefüggést vizsgálja. A kérdéskört a szerző kvantitatív adatok felhasználásával elemzi: az ország egyes régióinak a gazdasági és szociális mutatóit a legnagyobb számú dzsihadistát kibocsátó tartományokéval veti össze, valamint további következtetéseket von le a dzsihadisták profiljára vonatozóan. A tanulmány végén egyértelművé válik, hogy az erőszakos radikalizáció egy komplex folyamat, amelyhez a gazdasági okok mellett mind politikai, mind pedig kulturális tényezők nagymértékben hozzájárulnak.