Transznacionális Irán : Nem állami szereplők a Közel-Keleten – militáns partnerek Teherán „szolgálatában”

A világon talán nincs még egy olyan állam, amely annyira sikeresen használná ki a nem állami aktorokban rejlő lehetőségeket, mint az Iráni Iszlám Köztársaság. A teheráni vezetés a történelmi kapcsolatrendszerének, a stratégiai türelmének, a forradalmi-ideológiai célkitűzéseinek és a vallási-kulturális kötelékeinek köszönhetően rendkívül széles és színes hálózatot hozott létre maga körül, amelynek a határokon átívelő militáns „alkotóelemei” nagyon komoly befolyást biztosítanak számára a hadszíntereken, illetve az iráni atomprogramnál és rakétaarzenálnál is nagyobb „elrettentő erőt” nyújtanak a rezsim ellenségeivel szemben. A nem állami szereplők azonban nemcsak Irán „eszközei”: a Közel-Kelet bővelkedik ezekben az aktorokban, amelyek a kialakulásuk és a fennmaradásuk okait, a működésük biztonsági következményeit illetően különböznek ugyan, de a létezésük kontextusát a problémás államiság és a regionális hatalmi versengés nyújtja. A fegyveres nem állami szereplőkre támaszkodó iráni taktika ebben a környezetben, az ország biztonsági gondolkodása, a politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági adottságai tükrében alakult. Az ún. „ellenállás tengelye” az iráni stratégiai érdekek és a nem állami viszonyok összetettségének az eredménye, amelyben kiemelt szerepet játszik a libanoni Hezbollah.