Emberölés nyomozói szemmel és a pszichológiai profilalkotás – esettanulmány

Bár a profilalkotás definíciójából adódóan elsősorban pszichológiai tevékenység, a módszer napjainkban egyre inkább a tudományos kutatások és a statisztikai eljárásokkal alkotott modellek felé fordul. Ez a folyamat érthető, ám egyre világosabbá válik az is, hogy ha a pszichológiai vonal kimarad a profilalkotásból, akkor az veszít a mélységéből, gazdagságából, és ezáltal a használhatóságából is. A pszichológiai profilok plasztikusabbak, gazdagabbak, valamint szélesítik a profilalkotás felhasználási lehetőségeinek körét. Ugyanakkor reflektálunk a módszerrel kapcsolatos kritikákra és azok érvényességére is. Tanulmányunkban a pszichológiai profilalkotás módszerét mutatjuk be egy 2004. november 16-án történt, és azóta megoldott kettős emberölési ügyön. Bemutatjuk a pszichológiai profil elkészülésének strukturált folyamatát, annak egymásra épülő lépcsőit, és ezeket a fázisokat alkalmazzuk a megtörtént és részletesen leírt bűncselekményre vetítve. Végül az elkészült profilt összevetjük az elkövető adataival. A profil, melyet a pszichológus a cselekmény ismert adatai alapján, az elkövető ismeretének hiányában állított össze, nagyfokú egyezést mutat a később ismertté vált elkövetővel. Ugyanakkor még a legjobb profil is csak érdemi felhasználás esetén képes segíteni a nyomozást. Bízunk abban, hogy hozzájárulunk a módszert övező misztikum és tévhitek felszámolásához annak érdekében, hogy a gyakorlati szakemberek jobb rálátást kapjanak arra, hogy ez a módszer mire használható és mire nem. Ezzel szeretnénk gazdagítani a nyomozások során bevethető eszköztárat, és egyidejűleg javítani a profilalkotás méltatlanul elhanyagolt helyzetét.