Human smuggling, international cooperation in criminal matters and sentencing

A korábbi embercsempész-szervezetek az elmúlt 20–30 évben jelentős átalakuláson mentek keresztül, alkalmazkodtak a gazdasági, politikai, jogi környezet változásaihoz. Magyarországon például a rendszerváltozás időszakában laza szervezettségben és alkalmilag tevékenykedő, kis létszámú, változó személyi összetételű embercsempészcsoportok mára professzionálissá váltak, és beilleszkedtek a nemzetközi hálózatok kapcsolatrendszerébe. Nemzetközi szinten a kibocsátó országokban tevékenykedő toborzók és szervezők képezik a hálózat gyökérzetét. A közbülső szinten többféle, olykor speciális helyismeretet és szaktudást igénylő feladatokat kell megszervezni és elvégezni, valamint ezek elvégzését ellenőrizni. A célországhoz közeledve a helyi szintű felderítésért és az utolsó köztes határátlépések, illetve végül a célországba történő belépés biztonságos végrehajtásáért a helyi szintű, szükségképpen már erősen konspirált és részfeladataiban funkcionálisan elkülönülő alegységekre és specialistákra bontott szervezet a felelős. Az embercsempészet finanszírozása bonyolult illegális pénzügyi műveletekkel történik, ezekben a kriptovaluták is szerepet kapnak. A bűnüldözésnek a nemzetközi együttműködés során számos eljárási és bizonyítási problémával, valamint a bizonyítékok törvényes beszerzését és felhasználhatóságát érintő nehézségekkel kell szembenéznie. A nemzetközi szervezettségben tevékenykedő bűnözői hálózatok felderítése nemzetközi bűnügyi együttműködést igényel. A nemzetközi bűnügyi együttműködés egyik formája az EU-n belül a JIT-ként rövidített közös nyomozócsoportok megszervezése, amelyek határokon átnyúló nyomozásokat folytatnak. Innovatív megoldás, hogy a nyomozócsoport keretében más tagállam hatóságainak tagjai részt vehetnek egy adott tagállam eljárási cselekményeiben, és a kiküldött tag saját tagállamának illetékes hatóságát nyomozati cselekmény elvégzésére kérheti fel. A nyomozócsoport által begyűjtött bizonyítékok felhasználhatók valamennyi részes tagállamban folyó büntetőeljárásban. Az Országos Kriminológiai Intézetben lefolytatott 2019. évi empirikus kutatás alapján megállapítható, hogy a magyar bíróságoknál embercsempészési ügyekben igen következetes, de differenciált ítélkezési gyakorlat érvényesül.