Egy schengeni értékelés margójára

A schengeni szabályok létezése az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amely biztosítja a szerződő tagállamok közötti szabad mozgás jogának érvényesülését. Magyarország koherens álláspontja, hogy elsődlegesen a migrációt kibocsátó országokban, másodlagosan pedig a külső határok ellenőrzése során kell kezelni a migrációs helyzeteket, és a szabad mozgás jogával rendelkező személyeknek pedig biztosítani kell a jog zavartalan gyakorlását a belső tagállami területeken. Feszítő kérdéskör még az, hogy az EU külső határain milyen új módszerek garantálják, hogy a belső biztonság ne sérüljön, és a szabad mozgással érintett térségbe csak olyan személyek léphessenek be, akik a megfelelő ellenőrzéseken átestek a külső határok átlépése során. A fenti bevezető tükrében kell megítélni a jelenleg megvalósuló schengeni értékelő mechanizmust, annak hatékonyságát és nem mellesleg fejlesztő hatását. Az Európa Tanács 1053/2013/EU rendelete célként fogalmazza meg az értékeléssel kapcsolatban, hogy annak ellenőrzése szükséges, teljesülnek-e a schengeni vívmányok, valamint az alkalmazásukhoz szükséges feltételek azokban a tagállamokban, amelyek csatlakoztak a szerződéshez. Magyarországon – a 2013-at követően – 2019-ben került sor a tervezett komplex schengeni értékelés végrehajtására. A végrehajtott ellenőrzések tapasztalatairól általánosságban elmondható, hogy a szárazföldi, a légi és a vízi modulokban Magyarország rendelkezik előzetes ellenőrzési jelentéssel, amelyben az értékelő bizottság nem állapított meg schengeni normát sértő gyakorlatot, és több esetben azonosított jó gyakorlatokat, amelyek más schengeni tagállamoknak is mintául szolgálnak. Összességében megállapítható, hogy az ellenőrzésben érintett magyar rendvédelmi szervek jól teljesítettek a schengeni értékelés kapcsán, és nemcsak az ellenőrzés időpontjában, hanem a napi tevékenységük során is biztosítják a schengeni normák érvényesülését.