
Az alvás és a katonai szolgálat
Author(s) -
Zoltán Szakács
Publication year - 2021
Publication title -
honvédségi szemle
Language(s) - Hungarian
Resource type - Journals
eISSN - 2732-3226
pISSN - 2060-1506
DOI - 10.35926/hsz.2021.3.9
Subject(s) - physics
Az idegtudomány, a pszichofarmakológia rendkívül gyorsan fejlődik, továbbá új tudományos eszközök állnak rendelkezésre az agyi tevékenység, valamint az elektromos és kémiai stimuláció és az emberi viselkedés közötti kapcsolatok alapvető megismerésére. Ezek a kutatási eredmények azonban hatással lehetnek a katonai erők működésére és hatékonyságára mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus hadviselésben. A tartósan jelen lévő fokozott nappali aluszékonyság az alvás-ébrenlét szabályozás súlyos zavara, melyet gyakran félrediagnosztizálnak és félrekezelnek. Gyakran jelentkezik fiatal felnőttkorban, emellett szokatlan szellemi megterhelés is provokálhatja, ami a teljesítmény és a viselkedés komoly zavarához vezethet: megnöveli a balesetek kockázatát és éjszakai zavartsághoz vezethet. Az alvásmegvonás teljesítménycsökkenést, hatékonyságromlást és hangulatzavart okozhat; feszültséget, depressziót, agressziót, kimerültséget és zavartságot von magával. Ez hátrányt jelent a harckészültségben, és hozzájárul az ún. harci stressz kialakulásához. A megfelelő hosszúságú alvásidő engedélyezése alapvető fontosságú, az alvásidő nem áldozható fel más tevékenységek javára. Ez különös jelentőséget akkor kap, amikor a munkakör szoros megszorításokat diktál (pl. több műszakos beosztás, katonai szolgálat), és a tartós, magas szintű éberség jelentős szerepet kap a munkateljesítményben, a döntéshozatalban és a túlélés szempontjából. Akik fokozott nappali aluszékonyságban szenvednek, azoknál rendkívül fontos meghatározni, hogy a háttérben a környezeti feltételek által okozott alváshiány áll-e, vagy valamilyen alvászavar. A kényelmetlen munka- és alváskörülmények, a gyors hadműveleti tempó, a tartós hadműveletek és az elégtelen ellátószemélyzet a fáradtságot egyre inkább a figyelem középpontjába helyezik. A katonai hatékonyság egyik jelentős eleme, közvetlen emberi tényezője a teljesítmény stresszes körülmények közötti romlása, különös tekintettel az alváshiányra. Ha az ellenség jelentős alvási előnnyel rendelkezik, akkor ez komoly veszélyt jelent.