A NATO válasza a hibrid fenyegetésre

A NATO évtizedeken át az államszövetségek közötti, akár nukleáris háborúig eszkalálódó hagyományos konfliktusra koncentrált. E paradigmába nehezen illeszthető be a hibrid hadviselés, mert a támadó a háborús küszöb alatt tartja műveleteit. A hibrid kihívásokat modellező NATO-gyakorlatok megmutatták, hogy a szövetségnek meg kell találnia a háborús küszöb alatti intézkedések lehetőségét is. Alapvető változásokra van szükség a Szövetség működésében ahhoz, hogy egy jól végrehajtott hibrid támadás esetén a washingtoni szerződés 5. cikkelye érvényesíthető legyen. A NATO hibrid hadviselési stratégiájában a megtámadott tagállam feladatai a támadás felismerése, a támadó azonosítása és a védekezés első intézkedései – a Szövetség azonban ezekhez csak korlátozott segítséget tud nyújtani. Ezért egy hibrid támadás során az egyes tagállamok felkészültsége még fontosabb, mint egy hagyományos erőkkel és eszközökkel vívott konfliktusban. A NATO hibrid hadviselési stratégiája három lábon áll: készenlét, elrettentés, védekezés (preparedness, deterrence, defence). A tanulmány ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a NATO a sikeres felkészüléshez, elrettentéshez és védekezéshez javasol.