A pénzügyi kultúrához kapcsolódó képzések : Összehasonlító elemzés (2016-2020)

A kutatás célja annak a vizsgálata, hogy 2016 óta történt-e előrelépés a pénzügyi tudatosság fejlesztésében Magyarországon. A tanulmány bemutatja a pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatos állami szerepvállalás változásait, kérdőíves felmérésben vizsgálja, hogy a közoktatáson kívüli képzéseken milyen szervezetek kiket és milyen tematika alapján képeznek, és értékeli a programok minőségbiztosítottságát is. 2016 és 2020 között egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi kultúra fejlesztésére, miközben a képzések túlnyomó többsége továbbra is a legkönnyebben elérhető iskolás korosztályt érinti. A Nemzeti Alaptanterv az iskolák számára a célok között megjelölte a gazdasági és pénzügyi nevelést. A szakgimnáziumokon kívül azonban kötelező tantárgyként nem oktatnak ilyen ismereteket. A Kormány 2017-ben elfogadta a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát, illetve megjelentek az első akkreditált pénzügyikultúra-tankönyvek. A közoktatáson kívüli szervezetek eredményei azt mutatják, hogy a képzési programok és az azokon résztvevők száma mintegy háromszorosára nőtt. A képzések átlagos időtartama hosszabb lett, megjelentek a főleg felnőtteknek szóló, többnapos tanfolyamok. A tudásátadás fókuszában továbbra is az egyéni takarékoskodás és pénzügyi tudatosság, a pénzügyi önismeret, attitűd és viselkedés áll. A képzések négyötödében van tananyag és tematika, de ezek többsége nem akkreditált, és nem érhető el nyilvánosan. A képzések mintegy 40 százaléka méri az eredményességet.