z-logo
open-access-imgOpen Access
örök túlélők: a didaktikus mesék
Author(s) -
Erzsébet Kopházi-Molnár
Publication year - 2021
Publication title -
anyanyelvi kultúraközvetítés
Language(s) - Hungarian
Resource type - Journals
ISSN - 2063-2991
DOI - 10.33569/akk.2634
Subject(s) - physics
Bár Shakespeare drámái eredetileg nem gyerekeknek íródtak, több különböző átirat is nap-világot látott már ennek a célközönségnek. Ezek közös eleme a tartalom, a nyelvezet és az a tény, hogy az eredetileg előadásra szánt színdarabokat mindenképpen narratív formába akarták önteni. Abban az időben, amikor a Lamb testvérek úgy döntöttek, hogy átírják a színdarabokat mesékké, a lányok hozzáférése bizonyos művekhez limitált volt, míg a fiúknak szabad bejárásuk volt a dolgozószobába, ahol olvashatták az ott található könyveket. A Shakespeare mesék azzal a céllal íródtak, hogy olyan erkölcsi elveket, viselkedési mintákat fogalmazzanak meg döntően a lányok számára, amelyek szerint egy leendő feleségnek élnie és viselkednie kellett. Ennek köszönhető, hogy szinte az összes mese a szerelemre fókuszál. Godwin, a mesék megrendelője egyik esszéjében rámutatott arra, hogy bármely olvasmány, amely a gyermekeknek megfelelő, stimulálja képzelőerejüket és kíváncsiságukat. Szeretett volna hát néhány könnyen olvasható Shakespeare-művet rendelni gyerekeknek. A Lamb testvérek koncepciója azonban, amellyel a korszellemnek kívántak megfelelni, kissé elcsúsz-tatták a fókuszt általánosságban a női karakterek és a női ideál bemutatása felé. Ennek kö-vetkeztében a színdarabok több részletét is kihagyták, megváltoztatták a történetek lénye-gét, ami miatt azonban sok kritika is megfogalmazódott a mesékkel kapcsolatban. Nemcsak az illusztrációk, a gyerekek fantáziáját fejlesztő játékok változtak és fejlődtek sokat az idők során, de az újabb kiadások időről időre más közönséget céloztak meg. Ennek köszönhetően a Lamb testvérek munkái új helyre kerültek a világirodalomban. Ajándékba adható köny-veknek szánták őket, s ennek megfelelően a szülők figyelmét szerették volna felhívni arra, hogy vegyék meg őket a lánygyermekeik számára. Harvey szerint ez az utalás a felnőtt vá-sárlókra még az 1995-ös Penguin-kiadásban is megfigyelhető. Nyilvánvalóan úgy tűnik, mintha a Lamb testvérek a didaktikai célok elrejtése nélkül megfeledkeztek volna a mesei kritériumokról. A mesék magyar nyelven a 19. század végén jelentek meg. A 18. század utolsó évtizedeitől kezdve fokozott érdeklődés volt megfigyelhető a nők társadalmi pozíciója és oktatásuk kérdései iránt Magyarországon is. Egyre több írás jelent meg magyar szerzők tollából e témában, és divatossá váltak a külföldi szerzők tanácsadó munkái is a nők okta-tásáról magyar nyelven. Bár a korai 19. századi instrukciók mára már elvesztették relevan-ciájukat, a szép illusztrációkkal ellátott meseátiratok időről időre új erőre kapnak, és – a gyorséttermi ételekhez hasonlóan – gyorsan fogyaszthatóvá válnak. Úgy tűnik, hogy az ere-detileg gyerekeknek szánt mesék még mindig főként a felnőtteket találják meg, napjainkban is.

The content you want is available to Zendy users.

Already have an account? Click here to sign in.
Having issues? You can contact us here