Gazdasági felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók pszichológiai jóllétének vizsgálata egy kérdőíves kutatás tükrében

A hallgatók mentális egészségének megőrzésére valamint javítására óriási figyelmet kellene fektetni minden felsőoktatási intézménynek. Ennek oka, hogy egy hallgató, a felsőoktatásban töltött évei során, az ébrenléti óráinak közel felét az egyetemen vagy főiskolán tölti. Ez alatt az idő alatt előadásokat hallgat, gyakorlatokon vesz részt és különböző csoportmunkákban tevékenykedik, hogy csak a legjellemzőbb feladatokat említsem. Az egyetemi lét azonban nem csak a hallgatók tudását acélozza meg, hanem jelentős hatást gyakorol az önértékelésükre és énképükre egyaránt. Ez pedig – más perspektívából vizsgálva – befolyásolja az élettel való elégedettségüket és boldogságukat. A felsőoktatási intézmények rangsoraiban a kiemelkedő hallgatói teljesítmények jelentős szerepet töltenek be. Kimagasló teljesítményt pedig (ahogyan az élsportban, úgy az oktatásban is) – a fizikai állóképesség és maga szintű tudás mellett – erős mentális állóképességgel rendelkező hallgatók érnek el. (Fodor & Korényi, 2019; Reinhardt et al., 2019) Különösen izgalmas a mentális egészség kérdésköre a gazdasági felsőoktatásban, melynek keretei között a versenyszellem igen erős. Tanulmányomban egy átfogó kutatás részeredményét mutatom be, mely a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók mentális egészségét, pszichológiai jóllétét vizsgálja. A kutatás egy speciális, validált kérdőív (EPOCH kérdőív) kérdésein alapul, mely nevét az Engagement (elmélyülés), Perseverance (kitartás), Optimism (optimizmus), Connectedness (kapcsolódás) és Happiness (boldogság) kifejezések rövidítéséből kapta. A kérdőív a kutatásban résztvevő hallgatókat ezen szempontok szerint vizsgálja.