A Magyar Királyi Csendőrség vasútrendészeti feladatai 1940 előtt

A 19. század második felében és a 20. század első évtizedeiben a vasút egyértelműen a vidéki Magyarország látképéhez tartozott éppúgy, mint a gyalogosan vagy lóháton járőröző csendőr. A vasúti közlekedés megjelenésével és elterjedésével szinte egyidőben jelentek meg az infrastruktúrát, az utasokat vagy a szállított árut veszélyeztető közbiztonsági fenyegető hatások, a vidék közbiztonságáért általánosan felelős Magyar Királyi Csendőrség szervezetében azonban 1940-ig nem jött létre erre specializálódott szolgálati ág. A testület történetével foglalkozó szakirodalom szintén a vasúti csendőrség felállításának fenti dátumától eredezteti a vasútrendészeti feladatokat, míg a korábbi időszak hasonló tevékenységeit tudományos igényű feldolgozás még nem érintette. Tanulmányom a századforduló körüli évtizedek vidéki életképének két markáns elemét, a vasút és a csendőr kapcsolatát vizsgálja szabályozási és szervezeti szempontból.