Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében

Az alkotmánybíráskodás a rendszerváltozáskor előzmények nélkül jelent meg a magyar jogrendszerben és rövid idő alatt meghatározó jogalakító szerepre tett szert. Az Alaptörvény a politikától távolabb, az igazságszolgáltatáshoz közelebb hozta az intézményt. Ugyanakkor az elmúlt évtized gyakorlata is mutatja – például a szólásszabadság vagy az egészséges környezethez való jog tekintetében –, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is jelentős jogalakító szerepet tölt be. Az elmúlt évtized gyakorlatát az is jellemzi, hogy az Alkotmánybíróság kompromisszumokkal old fel kényes kérdéseket, és a nemzeti identitás védelme és az uniós együttműködés kötelezettsége között is egyensúlyt keres.