A röszkei tranzitzónában elhelyezett nemzetközi védelmet kérelmezőknek és kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a helyzete az uniós jog alapján

Az FMS és társai egyesített ügyekben 2020. május 14-én meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy a kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni. A Bíróság szerint, ha az ezen őrizet szabályszerűségének bírósági felülvizsgálatát követően megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat. Ítéletében a Bíróság nem vizsgálta meg azt, hogy a döntése miképp viszonyul az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben 2019. november 21-én meghozott azon ítéletéhez, amelyben a strasbourgi székhelyű bírói fórum kimondta, hogy két harmadik országbeli állampolgárnak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése nem minősül az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény értelmében vett, „szabadsághoz és biztonsághoz való jogtól” történő megfosztásnak. A Bíróság kizárólag az „eljárási”, a „befogadási”, valamint a „visszatérési” irányelvek zárt rendszerén belül vizsgálta a nemzetközi védelmet kérelmezők, valamint a harmadik országok kiutasítási határozat hatálya alatt álló állampolgárai e tranzitzónában való elhelyezésének jogi minősítését, valamint az ezen elhelyezés jogszerűségének a kérdését.