A gépesített hadviselés kérdésének szovjet megközelítése a két világháború között

Triandafillov tábornok A korszerű hadseregek  hadműveleteinek jellege című munkájában már megjelent a nagymélységű hadművelet kategóriája. A támadó hadműveletek mélységi kiterjedése kapcsán rámutatott arra, hogy ez alapvetően a védelem mélységi tagoltságától függ, amely gépesített hadseregek esetében 80-100 km is lehet. Tuhacsevszkij tábornok A háború új kérdései című művében tovább finomította Triandafillov gépesített hadviselésre vonatkozó elképzeléseit. Meglátása szerint az arcvonalak szélesebbé válásának következtében a döntő ütközet megvívásához szükséges, a szárnyakon végrehajtott manőverek teljesítésére nem marad hely, emiatt a küzdelem frontális jellegűvé alakult át már az I. világháborúban is. A tábornok szerint a megkerülő hadműveletek a légierő és a harckocsik bevetésével határozottabbá válnak majd, a meglepetésszerű alkalmazás pedig tovább fokozza az új típusú harci eszközök hatékonyságát.