A bűnügyi adatfeldolgozás hazai fejlődése: út az 1979-es rendőrgyilkosság nyomozásának informatikai támogatásáig

A bűnügyi nyomozás rendeltetése egy múltbeli esemény rekonstruálása, és az erre vonatkozó adatok, bizonyítékok beszerzése. Az ehhez szükséges információkat a nyomozókleggyakrabban a helyszínen, a tanúktól vagy a különféle adatbázisokból szerzik be, de nem elhanyagolható adatforrás a titkos műveletek, az együttműködők segítségesem. Egy bizonyos mennyiség felett azonban már a feldolgozó kapacitásának kérdése, hogy mennyire hasznosíthatók az adatok. Az 1970-es években ez a bizonyos adatfeldolgozó kapacitás gyakorlatilag az emberi agy teljesítőképességét jelentette, amit legfeljebb úgy lehetett növelni, ha több embert foglalkoztattak egy ügyben. A tudomány adta lehetőségeket felismerve a belügyi szféra elég korán elkezdte az informatikailehetőségek felhasználását, de az első időszakban ez az állambiztonsági feladatok támogatására szorítkozott.1979 nyarán Soós Lajos és társai, a fegyverének megszerzése érdekében, brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a főváros határában lévő Steinmetz-szobornál szolgálatot teljesítő Gyulai Károly rendőr főtörzsőrmestert. Az egész országot megrázó és megmozgató bűnügy felderítése során olyan mennyiségű adat keletkezett, amelynek feldolgozása, kezelése meghaladta az addigi gyakorlatot.A technika fejlődésének lehetőségei, az állambiztonsági területen már megkezdett számítástechnikai fejlesztések, és a bűnügy felderítésével szemben támasztott elvárásokutat nyitottak a bűnügyi elemzés informatikai eszközökkel történő támogatásához, ami a későbbi továbblépések és szabályozások alapjait is jelentette. A tanulmány a bűnügyi nyilvántartás és elemzés hazai történetének rövid ismertetése mellett ezeket a körülményeket, alkalmazásokat és eredményeket mutatja be, az említett emberölés nyomozásának tükrében.