Open AccessAz euró és magyarországi bevezetésének néhány kérdése
Author(s) -
Tibor Palánkai
Publication year - 2020
Publication title -
európai tükör
Language(s) - Hungarian
Resource type - Journals
eISSN - 2560-287X
pISSN - 1416-6151
DOI - 10.32559/et.2020.2.7
Subject(s) - physics , mathematics , agricultural science , humanities , microbiology and biotechnology , art , biology
Az euró gazdasági-üzleti project, jelentős vállalati érdekek (TNC-ék) kapcsolódnak hozzá. A megtakarított tranzakciós költségek a globális versenyképesség tényezői. Részben az Európai Unió (EU, Unió) magas integráltsági szintjével, másrészt az egységes belső piac létrehozásával függ össze. Az eurót eredetileg a magországok érdekeihez szabták, az árstabilitás kapott abszolút prioritást. A kibővülésekkel a rendszer stabilitása érdekében a konvergencia is elengedhetetlenné vált. Az eurókormányzás reformjai 2010 után ezt és a konstrukciós hibákat csak részben korrigálták. Az euró fő zászlóvivői a transznacionális vállalatok (TNC) voltak. Magyarország gazdasága magasan transznacionalizált, és nincs semmi akadálya, hogy ezek a társaságok az eurót használják. Az euró magyar bevezetése összességében általános nemzeti érdek, viszont nincs olyan társadalmi-gazdasági érdekcsoport, amely ezt felvállalná. Gazdaságunk magas euroizáltsága alapján részei vagyunk az euróövezetnek (area szemben a zone-al). Ez sajátos monetáris konstrukció, kettős valutarendszer az árfolyamok lebegtetése mellett jellemzi, de szuboptimális a zóna tagsággal szemben. Nincs komoly érv, miért kellene a belépésünkkel homályos felzárkózási célok miatt várni. Alapvető magyar érdek lenne, hogy az euró végső kialakításában és a további reformokban már közvetlenül és aktívan részt tudjunk venni.