z-logo
open-access-imgOpen Access
АРХЕОЛОГИЧЕСКИЙ ИНСТИТУТ ИМЕНИ Н.П. КОНДАКОВА В ПРАГЕ И ЕГО СВЯЗИ С ВЕНГЕРСКИМИ УЧЕНЫМИ
Author(s) -
Mikhail Kovalev
Publication year - 2021
Publication title -
arheologiâ evrazijskih stepej/arheologiâ evrazijskih stepej
Language(s) - Russian
Resource type - Journals
eISSN - 2618-9488
pISSN - 2587-6112
DOI - 10.24852/2587-6112.2021.5.57.67
Subject(s) - humanities , art
Статья посвящена истории интеллектуальных взаимодействий Археологического института имени Н.П. Кондакова в Праге, созданного усилиями русских эмигрантов, и венгерских исследователей. В статье реконструируются магистральные направления этих контактов, связанные, главным образом, с именами Н. Феттиха и Д. Моравчика, анализируются взгляды русских ученых на венгерскую археологию, обрисовываются поля сотрудничества. Автор делает акцент, что и русским эмигрантам, и их венгерским коллегам пришлось взаимодействовать в сложную и противоречивую эпоху, связанную с последствиями Первой мировой войны и крушения империй. В заключении делается вывод о высокой результативности российско-венгерских научных контактов. Регулярный научный информационный обмен в межвоенную эпоху, отмеченную политической и экономической нестабильностью, нарастанием международных противоречий, имел огромное значение.Библиографические ссылкиАксенова Е.П. Институт им. Н.П. Кондакова: попытки реанимации (по материалам архива А.В. Флоровского) // Славяноведение. 1993. № 4. С. 63–74.Детлова Е.В., Ковалев М.В., Кузьминых С.В., Наглер А.О. Распад империй и судьбы европейской археологии: размышления о конференции в Госларе // РА. 2020. № 1. С. 188–191.Беляев Н.М. Очерки по византийской археологии // Seminarium Kondakovianum. 1929. T. III. C. 49–132.Клетнова Е.Н. Eurasia Septenrionalis Antiqua, том V. Helsinki, 1930 // Seminarium Kondakovianum. 1931. T. IV. С. 298–300.Ковалев М.В. Саратовский университет и Археологический институт имени Н.П. Кондакова в Праге: к истории взаимоотношений (1928–1936) // Известия Саратовского университета. Новая серия. Сер. История. Международные отношения. 2019. Т. 19. № 4. С. 537–546.Ковалев М.В., Шереш А. Венгерский археолог Нандор Феттих и его связи с русскими учеными-эмигрантами // Славяноведение. 2019. № 4. C. 24–36.Комар А.В. Комплекс из Макартета и ритуальные памятники гуннского времени // Гуннский форум. Проблемы происхождения и идентификации культуры евразийских гуннов / Отв. ред. С.Г. Боталов. Челябинск: Рифей, 2013. С. 88–109.Кондаков Н.П. Рец.: Гампель. «Древности Венгрии». 1905 // Известия Отделения русского языка и словесности Императорской Академии наук. 1906. Т. XI. Кн. 4. С. 446–466.Мельников Е. Fehér Géza. A bolgär-török müveltség emlékei és Magyar őstörténeti vonatkozásaik. Les monuments de la culture protobulgare et leurs relations hongroises // Seminarium Kondakovianum. 1932. T. V. С. 329–330.Мельников Е. J. Németh. Die Inschriften des Schazes von Nagy-Szent-Miklós. Mit zwei Anhängen: I. Die Sprache der Petschenegen und Komanen. II. Die ungarische Kerbschrift // Seminarium Kondakovianum. 1933. T. VI. C. 244.Моравчик Ю. Происхождение слова TZITZAKION // Seminarium Kondakovianum. 1931. T. IV. С. 69–76.Отчет о работах Семинария имени Н.П. Кондакова (Seminariun Kondakovianum) в Праге за первый год его существования (по 17 февраля 1926 г.) // Сборник статей, посвященных памяти Н.П. Кондакова. Прага: Seminarium Kondakovianum, 1926. С. 297–298.Отчет о работах Семинария имени Н.П. Кондакова (Seminarium Kondakovianum) за второй год его существования (по 17 февраля 1927 г.) // Seminarium Kondakovianum. 1927. Т. I. С. 339–341.Отчет о работах Семинария имени Н.П. Кондакова (Seminarium Kondakovianum) за третий год его существования (по 17 февраля 1928 г.) // Seminarium Kondakovianum. 1928. T. II. С. 377–379.Отчет о работах Семинария имени Н.П. Кондакова (Seminarium Kondakovianum) за четвертый год его существования (по 17 февраля 1929 г.) // Seminarium Kondakovianum. 1929. T. III. С. 328–330.Пейковска П. Предговор // Унгарски учени за България. XIX в. – средата на XX в?. / ????. . : ? , 2003. ?.?7?24.в. / сост. Пейковска П. София: Отечество – София, 2003. С. 7–24.Расовский Д.А. Печенеги, торки и берендеи на Руси и в Угрии // Seminarium Kondakovianum. 1933. T. VI. С. 1–65.Расовский Д.А. Половцы. II. Расселение половцев // Seminarium Kondakovianum. 1936. T. VIII. С. 161–182.Росов В.А. Семинариум Кондаковианум. Хроника реорганизации в письмах. 1929–1932. СПб.: б.и., 1999. 165 с.Фодор И. К вопросу о погребальном обряде гуннов Восточной и Центральной Европы // Труды III Международного конгресса средневековой археологии евразийских степей «Между Востоком и Западом: движение культур, технологий и империй» / Ред. Н.Н. Крадин, А.Г. Ситдиков. Владивосток: Дальнаука, 2017. С. 267–272.Bartucz L. Die Skelettreste von Körösladány // ESA. 1930. Vol. 5. S. 66–73.Cambridge University Library: Manuscripts. MINNS. Add. 7722. Box 1. Folder F. N. Fettich.Fehér G. Le titre des khans bulgares d’après l’inscription du cavalier de Madara // L’art byzantine chez les Slaves. Les Balkans. Premier recueil dédié à la mémoire de Théodore Uspenskij. Paris: P. Geuthner, 1930. P. 3–8.Fettich N. Die Tierkampfscene in der Nomadenkunst // Сборник статей, посвященных памяти Н.П. Кондакова. Прага: Seminarium Kondakovianum, 1926. С. 81–92.Fettich N. Eine Gotische Silberschalle im Ungarischen Nationalmuseum // Seminarium Kondakovianum. 1928. T. II. С. 105–111.Fettich N. Bronzeguss und Nomadenkunst auf Grund der ungarländischen Denkmäler mit einem Anhang von L. Barttucz über die anthropologischen Ergebnisse der Ausgrabungen von Mosonszentjános, Ungarn. Prag: Seminarium Kondakovianum, 1929. 96 s.Fettich N. Über die ungarländischen Beziehungen der Funde ksp. Perniö, Tyynelä, Südwestfinnland // ESA. 1930. Vol. 5. S. 52–65.Gyárfás I. A jász-kunok története. Kecskemét: Nyomatott Szilády Károlynál, 1870. I. kötet. 614. old.;1873. II. kötet. 488. old.; Szolnok: Nyomatott Bakos Istvánnál, 1883. III. kötet. 796. old.; Budapest: Nyomatott Neuwald Illés könyvnyomdájában, 1885. IV. kötet. 438. old.Hampel J. Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig: Druck und Verlag von Friedrich und Son, 1905. Bd. I. 856 s.; Bd. II. 1006 s.; Bd. III. 580 s.Jankó L. A pápai avarkori sírleletek // AÉ. 1939. 52. kötet.124–141. old.Jerney J. Jerney János keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. Pest: A Szerző Tulajdona, 1851. I. köt. 332. old.; II. köt. 320. old.Kansalliskirjasto. Käsikirjoituskokoelmat. Coll. 230. Tallgren A.M. Box 3.Kossányi B. Az úzok és kománok történetéhez a XI–XII. században // Századok. 1924. 58. évf. 1–6. sz. 519–537. old.MTA Könyvtár. Gy. Moravcsik.Nagy L. Római régiségek Dunaszekcsőről // AÉ. 1931. 45. kötet. 267–271. old.OD ÚDU AV ČR. AINPK. KI–12. Alföldi A.OD ÚDU AV ČR. AINPK. KI–13. Fettich N.OD ÚDU AV ČR. AINPK. KI–14. Moravcsik G.Radnóti A. Római kutatások Ságváron // AÉ. 1939. 52. kötet.148–164. old.Rhé Gy., Fettich N. Jutas und Öskü: zwei gräberfelder aus der völkerwanderungszeit in Ungarn mit einem antropologischen anhag von L. Bartucz. Prag: Seminarium Kondakovianum, 1931. 90 s.Roerich G. N. Fettich: Bronzeguss und Nomadenkunst auf Grund der ungarländischen Denkmäler mit einem Anhang von L. Barttucz über die anthropologischen Ergebnisse der Ausgrabungen von Mosonszentjános, Ungarn // Jornal of Urusvati Himalayan Research Institute. 1931. Vol. I. № 1. P. 94–96.Rásonyi L. Der Volksname берендей // Seminarium Kondakovianum. 1933. T. VI. С. 219–226.Rásonyi L. Les noms de tribus dans le «Слово о полку Игореве» // Seminarium Kondakovianum. 1936. T. VIII. C. 293–299.Rykov P.S. Aknasír a Sinowjewka (Petrowi kerület, Saratow-i kormányzóság) falu melletti dombban // AÉ. 1928. 42. kötet. 225–228. old.Szabó J.B. «Magrebiták», úzok – «kunok», berendek és besenyők: Egy XII. századi keleti betelepülés nyomában // Hadtörténelmi Közlemények. 2016. 129. évf. 1. sz. 148–159. old.Toll N.P. Bronzedolche der Samlung Zichy // ESA. 1929. Vol. IV. S. 183–188.Toll, N. P., Rasovskii, D. A. L’art byzantine chez les Slaves. Les Balkans. Premier recueil dédié à la mémoire de Théodore Uspenskij. Paris, Paul Geuthner, 1930 // Seminarium Kondakovianum. 1931. T. IV. С. 296–298.A történelem világa: Rhé, Gyula, und Fettich, Nándor: Jutás und Öskü // Literatura – Beszámoló a Szellemi Életről. 1931. VI. évf. 1. szám. 64. old.Vamos F. Attilas Hauptlager und Holzpaläste // Seminarium Kondakovianum. 1932. T. V. С. 145–146.Zaharov A.A., Arendt V.V. Studia Levedica: Regeszeti adatok a magyarsag IX szazadi fortenetehez. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1935. 80 s.

The content you want is available to Zendy users.

Already have an account? Click here to sign in.
Having issues? You can contact us here