Részlegesen dolomitosodott alsó-jura mészkő a tatai Kálvária-dombon

A tatai Kálvária-dombon feltáruló alsó-jura mészkőben korábban nem azonosított dolomit testet ismertünk fel. A dolomit test egy repedés mentén jelenik meg és egy szintben a Pisznicei Mészkő réteglapjával párhuzamosan is kiterjed, így „gomba” metszetet mutat. A dolomit finom-középkristályos, és helyenként nyeregdolomit is megjelenik. A dolomittestet breccsazóna harántolja. A klasztokat több generációs fehér-szürke-sárga kalcit cementálja, amelyben zárványként apró dolomittörmelék is megfigyelhető. A dolomittest nem breccsásodott, hanem rétegződéssel párhuzamos kalciterek vágják át. Dolomit utáni kalcit pszeudomorfózát (dedolomitot) is azonosítottunk a Pisznicei Mészkő breccsazóna melletti szakaszán. A három különböző dolomit (finom-középkristályos helyettesítő dolomit, nyeregdolomit cement, törmelékes dolomit zárványok a kalcitban) valamint a később kalcittal helyettesítődött dolomit képződése is feltételezhetően ugyanahhoz a dolomitosodási eseményhez köthető. A repedés mentén áramló, esetenként réteglap mentén elszivárgó fluidum szövetromboló módon dolomitosította a mellékkőzetet. Ennek a dolomit fázisnak a törmelékét találjuk meg a breccsazónát cementáló kalcit zónái között. A dolomitosodás repedéshez kötötten ment végbe. A stabilizotóp értékek betemetődéskor végbement folyamatot valószínűsítenek. Az anyaoldat lehetett az ekkor jelenlévő pórusvíz vagy hidrotermális fluidum. A törések poszt-szediment jellege, és breccsát cementáló kalcit meteorikus eredete alapján a dolomitosodási esemény a késő-jura és késő-kréta–paleogén között mehetett végbe.