Szendvics és rétes – avagy hogyan játékosítsunk a lényeg elfedése helyett a lényeg kiemelésével?

A gamifikáció ma, 2017-ben a legkevésbé sem nevezhető egységes módszernek. Megannyi művelője van, számos irányzata létezik. 2010-es berobbanása óta a játékosítás teoretikusai arra törekszenek, hogy működő gyakorlatok alapján olyan modelleket állítsanak fel, amelyek megbízható, több területen is alkalmazható eszközként megismételhető sikereket produkálnak. Ezek a modellek rendre a játékos motivációkból indulnak ki, és különféle jutalmazási mechanizmusok segítségével próbálnak a videojátékokéhoz hasonló hatékonyságot elérni nemjátékos környezetben. A tanulmány egy eddig kevéssé kutatott komponens, a játékos szerep megteremtése mellett érvel, amely az általa alkalmazott konzervatív játékosítási módszer egyik központi eleme. A tanulmány célja nem a gamifikáció titkos komponensének felfedése, csupán egy lehetséges megközelítés bemutatása, amely már több sikeres projektben bizonyított. --- Sandwich and strudel – how to gamify through highlighting the essence instead of disguising it Today gamification is not a standardized method. There are many experts with many approaches. Since its ground-breaking appearance in 2010, gamification has been desperately modelled by its theorists based on successful practices to create resilient instruments with repeatable outcomes. These models are respectively planted in the players’ motivation and use game-like rewards to gain game-like effectiveness in a non-gaming environment. The article is arguing in favour of the creation of play-mind-set, a little studied component that is used as the main element of the author conservative gamification method. The aim of this study is not to reveal the secret component of gamification but to present a possible approach that has been already proved in several successful gamification projects. Keywords: gamification, gamification matrix, game design