VÁROSOK A KIEGYEZÉS ELŐTT ÉS A MODERN VÁROS 1867 ÉS 1918 KÖZÖTT

  A tanulmány a Városok az Osztrák–Magyar Monarchiában: Városszövet- és várostipológia (1867–1918) monográfia két fejezetének részeiből áll össze, amely 2019 végén jelenik meg a Terc gondozásában. A tanulmány bemutatja a Magyar Királyság kiegyezés (1867) előtti várostípusait, elemzi a Habsburg Közép-Európa modern városai kialakulását, fejlődéstörténetük mérföldköveit. A leírás egyben várostörténeti összefoglaló is. A tanulmány kitér az épített környezet és a városszerkezet kapcsolatára is az 1867-et megelőző időszak városai esetében, a modern várost az infrastruktúra és a várostervezés fejlődése keresztmetszetében magyarázza. A „modernség szimbólumai” (Moravánszky 1998) meghatározták az 1867 és 1918 közötti időszak városképét és városszerkezetét. A kor városképében találhatóak olyan minták, amelyek a szerkezettel együtt értelmezve ismétlődő mintának tekinthetők, ezzel szemben az 1867-et megelőző időszakot a természeti táj által meghatározott városkép és az épített környezet határozta meg.