GYERMEKJELENETEK A HELLENISZTIKUS GÖRÖG SZOBRÁSZATBAN

Jelen írásban a hellenisztikus görög szobrászat gyermekéletképeinek áttekintésére vállalkozom, azzal a szándékkal, hogy a gyermekkortörténeti ikonográfia módszertani eszközeivel rámutassak az alkotások mögött húzódó, a kor formálódóban lévő emberképét kifejező eszme- és társadalomtörténeti motívumokra, valamint a műveken tetten érhető specifikus gyermekszemléleti mintázatokra. Vizsgálataim során eszme-, társadalom-, művészet- és gyermekkortörténeti szempontokat egyformán figyelembe vettem, így mindenekelőtt szükségesnek látszott kijelölni az elemzések tárgyunk szempontjából mérvadó történeti kereteit. Vizsgálatom célja, hogy átfogó képet nyújtsak a kor szobrászatának gyermekábrázolásairól, egyúttal rávilágítva az alkotásokból kiolvasható ikonográfiai és ikonológiai jelentésekre, a művek mögött húzódó eszmei jelentéstartalmakra, kulturális utalásokra is, miután e művek a gyermekkor témáján túlmutatva reflektálnak az egzisztenciális kérdések irányába nyitott kor érzékeny, végső soron az etikai relativizmus ösvényén haladó kérdésfelvetéseire is.