TÖRTÉNETIETLEN VÍZIÓ A TÖRTÉNELEMRŐL PETŐFI SÁNDOR: TIGRIS ÉS HIÉNA

Petőfi egyetlen befejezett drámája nem tartozik a szerző népszerű és gyakran emlegetett művei közé. Nem is vált az életmű integráns részévé az értelmezése: Horváth János nagymonográfiájában is alig néhány elmarasztaló szó jut ennek a darabnak, amelyek inkább az írói kudarcot akarják érthetővé tenni. Horváth szavai – bármennyire igazak is – alapvetően az olvasmányként értett színművek kritériumai felől vannak megfogalmazva, s nem a dráma színpadi létmódja felől. Pedig attól, hogy egy darab ilyen típusú szövegalkotással jellemezhető, még lehet működőképes alapanyaga egy előadásnak. Kétségtelen, drámája nélkülözte azt a kreatív színpadi recepciót, amely igazolhatta volna ennek a nyilván formabontó formanyelvnek a létjogosultságát. Ám ez nem jelenti azt, hogy Petőfinek ezen műnemben tett írói kirándulásait ne kellene komolyan venni. S hogy elfelejthetnők Petőfi gyakorlati színházi tapasztalatainak a számontartását a darab elemzésekor.