Városi kormányzás történeti perspektívában? – A dualizmuskori Bécs és Budapest példája

A városi kormányzás (urban governance) szemléletmódjának 1970-es években történt meghatározó jellegű fordulópontja óta számos városi esettanulmány látott napvilágot a nemzetközi és hazai geográfia és közigazgatás-tudomány területén. Amellett, hogy a kutatások többsége angolszász (vagy „nyugati”) városokra koncentrál, időben sem igazán tekintenek vissza a modern (polgári) városi kormányzás kialakulásának kezdeteire, csupán a második világháború lezárulta utáni időszakot tekintik a szemléletváltás előzményeként. A 19. századi polgári állami és városi kormányzás jogszabályi alapjainak megteremtése, a demokratizálódási folyamat egy adott város kormányzási rendszerét – államonként eltérő formában – hosszabb időtávra determinálhatta. Az újfajta városi kormányzás kialakulásának és városonként eltérő jellegű megjelenésének megértéséhez szükséges feltárni annak történeti oldalát. A városi kormányzás történeti aspektusának vizsgálatára az Osztrák–Magyar Monarchia két fővárosa egyszerre tűnik kihívásnak, de ugyanakkor kutatási eredmények sokféleségét ígérő kísérletnek is. A Monarchia államjogi és közigazgatási strukturális szempontból is paradoxonnak volt tekinthető, ahol egy egységesnek tekinthető állami térben a két birodalomrész egymástól nagyrészt független közigazgatási szisztémát működtetett. Bécs és Budapest városi kormányzásának vizsgálata ezáltal különösen sokatmondó, amelyeket a tanulmányban a birodalomrészi közigazgatásba ágyazottsága, állami és tartományi felügyelete, valamint belső szervezetrendszerük felépítése és választási rendszere alapján vettem vizsgálat alá. A két főváros kormányzási rendszerének helyenként markáns eltérésből arra következtethetünk, hogy a városi kormányzás történeti perspektívában is igen sokféleképpen jelenhet meg akár egy államon belül is, ami a jelenlegi kutatások számára is hasznos eredményekkel szolgálhat.