Külföldi idénymunkások a magyar agrárgazdaságban

A tanulmány egy folyamatban lévő OTKA-kutatás keretében elemzi az agrárfoglalkoztatás szerkezetében végbement változások kapcsolatát a nemzetközi migrációs folyamattal, a külföldi idénymunkások szerepvállalását a magyar mezőgazdaságban. A tanulmány bemutatja a migráns mezőgazdasági idénymunkások számában és összetételében végbement változás folyamatát, munkavállalásuk térbeli jellegzetességét és a kapitalizmuskori munkaszervezési formákkal együtt újraéledő termelői hálózatokat, valamint a munkavállaló és foglalkoztató között kialakult kapcsolat sajátos formáit.Az agrárium strukturális átalakulása, az üzemek számának és munkaerőigényének ugrásszerű növekedése az idénymunka piacának kialakulásához, új munkavállalói csoportok megjelenéséhez és a hagyományos munkaszervezési formák újraéledéséhez, felerősödéséhez vezetett. Az agrárfoglalkoztatás szerkezetének átalakulása egy időben zajlott a nemzetközi migráció kiterjedésével, melybe a szomszédos országok állampolgárai is bekapcsolódtak. Az olcsó bérezésű, a foglalkoztató szükségleteihez rugalmasan alkalmazkodó munkavállalók között a külföldi – döntőrészt romániai – idénymunkások megjelenése a kapcsolati hálók, a munkaszervezési formák térbeli, országhatárt átlépő kiterjesztéséhez, gazdagodásához, a rendelkezésre álló munkások számának emelkedéséhez vezetett. A külföldi idénymunkások számának csökkenésével, etnikai és társadalmi összetételének változásával a migránsokat mozgató termelői hálózatok részben meggyengültek, részben differenciálódtak, de vannak olyan térségek is, ahol teljesen eltűntek. Bármennyire is látványos a külföldi munkások számának csökkenése a munkaerőhiányos térségekben, amíg a két ország között létező bér- és jövedelmi különbségek nem csökkennek, a romániai napszámosok a magyar gazdaságok munkaerő-utánpótlását biztosítják. A migráns mezőgazdasági idénymunkások heterogén csoportjai között az elmúlt másfél évtizedben végbement a foglalkoztató számára értékes munkavállalói kör kiválasztódása, melynek tagjai eltérő formában kötődnek a munkát biztosító gazdaságokhoz, termelőkhöz.