Bejárók és eljárók: A szuburbanizáció és az általános iskolások ingázásának összefüggései Budapest funkcionális várostérségében

A napi ingázásban részt vevők jelentős részét alkotják azok a tanulók, akik nem a helyi iskola hiánya miatt, hanem a szülők választása alapján járnak másik településre általános iskolába. Kiváltképp szembetűnő a jelenség Budapest funkcionális várostérségében, ahol különösen a szuburbanizálódó településekről intenzív az ingázás mind Budapestre, mind az agglomeráció más településeire. Tanulmányomban a szuburbanizáció mértéke és az általános iskolások ingázásának intenzitása, valamint iránya közötti összefüggéseket, illetve az iskolások ingázásának következményeit vizsgálom a szuburbanizációs indexre, településsoros ingázási adatokra, valamint egy 2007-es Budapest környéki háztartásfelvétel elemzésére támaszkodva. Eredményeim azt mutatják, hogy a szuburbanizálódó területeken az általános iskolások ingázása intenzívebb: mérsékelten erős korrelációt találtam a szuburbanizációs index és a tanulói elingázás között. Vizsgálataim alapján elmondható, hogy a család magasabb jövedelme, a szülők magasabb iskolai végzettsége és a család birtokában lévő 2 vagy több személygépkocsi esetén nagyobb a valószínűsége annak, hogy az általános iskolás gyermekek másik településre járjanak iskolába. Mivel értelmezésem szerint a szuburbanizálódó településekre is magasabb iskolai végzettség, jövedelem és személygépkocsi-ellátottság jellemző, valószínű, hogy a települések szuburbanizálódása az általános iskolások ingázásának növekedését vonja maga után. Ennek számos negatív környezeti, pénzügyi, egészségügyi és közlekedési következményét ismertetem (a közutak zsúfoltságának növekedése, a kedvezményes diákbérletek állami kompenzációja, a közlekedésbiztonság romlása, a gyermekek mozgásszegény életmódja).