Város–tanya-kapcsolat a Horthy-kori Kecskeméten

Hasonlóan a társadalomtörténethez, a történeti földrajz is jelentős változásokon megy keresztül napjainkban. Az utóbbi diszciplína megújulás közben – úgy tűnik – a korábbihoz képest lényegesen szorosabbra fűzi szálait a történettudománnyal. A történeti földrajzosok ezért kutatásaik során többek között egyre inkább arra törekednek határainkon túl, hogy visszatérjenek az elsődleges (például a levéltári) forrásokhoz. Jelen munka pusztán szerény kísérlet kíván lenni ebben a sorban. Arra keres válaszokat, hogy a történettudomány régi és új módszereivel miként lehet újraszólaltatni egy rég elfeledett, ám társadalomtörténeti szempontból annál lényegesebb témát: a két világháború közötti város–tanya-kapcsolatot (Kecskemét példáján).