A városnövekedés szakaszai – újragondolva

Három évtizede dolgoztam ki a modern urbanizáció szakaszos jellegének globális (az egész Földön érvényesülő) modelljét. Az elmúlt három évtized, a globalizáció kibontakozása nagyon sok változást hozott a világgazdaság települési térkapcsolataiban. Indokolt tehát újragondolni: érvényes-e még az urbanizációs szakaszok korábbi jellemzése és egymást követő világméretű megjelenése? A tanulmány azt bizonyítja, hogy az alapkoncepció továbbra is érvényes, az egyes szakaszok egymás után mindenütt megjelennek, ám két további kérdés megfogalmazható: a) a fejlődő országokban is elkülönülnek-e az egyes szakaszok, vagy egymásra csúsznak? b) a globalizáció ciklusa után mikor jelentkezik új ciklus, a jelen válság a jelen globalizációs ciklus lezárását jelenti-e, s ha igen: mi lehet az új urbanizációs ciklus jellemzője?