A regionális innováció és a helyi nyilvánosságok felértékelődése

A tanulmány kiindulópontja a helyi nyilvánosságok tartós megerősödésének jelensége, amely a demokrácia helyi intézményrendszerének kiépülésére, azon belül pedig elsősorban a civil szféra megerısödésére, valamint a regionális fejlődés állami és uniós támogatására vezethető vissza. A helyi témák iránti növekvő érdeklődést tanúsítja a helyi lapok, internetes fórumok, rádióadók megerősödése az országos napilapok, fórumok és adók rovására. A település- és régiófejlesztési céllal létrejött civil szervezetek belenőttek a helyi politikai életbe az országos pártok befolyásának rovására, és támogatott jelöltjeiket be tudják juttatni az önkormányzati testületekbe. A helyi nyilvánosság e jelenségekben megmutatkozó kibontakozása és megerősödése előmozdítja a kisebb-nagyobb térségek jövőjét formáló gazdasági és társadalmi erők egymásra találását, vitáikat és a konfliktusok kihordását, valamint az együttműködést is. A helyi nyilvánosság e jelentős mértékő felértékelődése megalapozza a települések és a régiók jövőjének az ott lakók által történő formálását és az ehhez szükséges, tágabb értelemben vett regionális innováció kiérlelését és megvalósítását, beleértve a gazdasági és kulturális identitás meghatározását is. A tanulmány tárgyalja a munkát kereső és a felsőoktatásban részt vevő fiatalok földrajzi és társadalmi mobilitásának a tágabb értelemben vett regionális innovációra gyakorolt hatásait is, különös tekintettel a kisebb és nagyobb régiókban kialakuló fejlődési központok megerősödésére és innovatív szerepére. A helyi nyilvánosságok megerősödésének, valamint a fejlődési és innovációs központok létrejöttének és működésének fontos kísérőjelensége az explicit és a hallgatólagos tudás áramlása és felhalmozódása, amit a kétféle mobilitás jelentősen elősegít.