Nyilvánosság és részvétel a településtervezési folyamatban

A városfejlődés hátterében egyrészt a piacgazdaság által generált spontán folyamatok állnak, másrészt várospolitikai-várostervezési folyamatok. Ez utóbbi folyamatok következményeként egyes társadalmi csoportok előnyösebb, mások hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek. Amikor várostervezési, várospolitikai döntések szociológiai elemzéséről gondolkozunk, nem csupán – sokszor talán nem is elsősorban – a konkrét fizikai valójában is megjelenő eredmény az, amelyet szemügyre veszünk, hanem az e mögött meghúzódó nyílt, vagy rejtett társadalmi érdekek, hatalmi viszonyok, konfliktusok rendszere elemzésünk tárgya (hogyan függenek össze a külső érdekek és hatalmak küzdelmeivel, mennyiben képes autonóm működésre, saját ethosának a képviseletére, mikor és mennyiben szolgálója, illetve kiszolgálója a körülötte működő erősebb érdekviszonyoknak.) E bonyolult kérdéskör részletes kifejtését – amelyet az egyszerűség kedvéért a várostervezés szociológiájának is nevezhetünk – ebben a tanulmányban a nyilvánosság és részvétel vizsgálatával kezdjük.