A tudásteremtés lokalitása: hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer

A tudás egyre gyakrabban mint erőforrás szerepel napjaink területfejlesztési elképzeléseiben. A tudásalapú társadalom, gazdaság kialakítása intenzíven felvetette a tudás fogalmának, jellemzőinek közgazdaságtudományi újragondolását. A tudás egyre jelentősebb szerepet tölt be a regionális tudomány vizsgálatainál is: a regionális egyenlőtlenségek kérdését egyre többen az eltérő tudástőkével, az ehhez kapcsolódó társadalmi tőkével magyarázzák. A regionális gazdaságfejlesztés számára a tudás teremtésének, transzferének közgazdaságtani és területi jellemzői alapvető fontosságúak, melyeket tekintetbe kell venni különböző fejlesztési programok megtervezésénél, főleg a regionális innovációs stratégiák kidolgozásánál. A tudással foglalkozó szakirodalom kiemelten foglalkozik a tudásteremtés és tudástranszfer lokális tényezőivel, amelyek az ún. hallgatólagos tudás fogalmára épülnek. A tanulmány a hallgatólagos tudás fogalmán alapuló modelleket tekinti át a szervezeti tudásteremtés nemzetközi szakirodalmából, kitérve a modellek értelmezhetőségére. A lokális tudásteremtés és tudástranszfer ún. tudásspirál modelljére ad kiterjesztést a szervezeti modellek újabb eredményeinek adaptálásával. A tudásteremtés elveinek területfejlesztési alkalmazhatóságára egy finnországi (Tampere) gyakorlati példa bemutatásával világít rá.