Közép-Európa fogalmi változása térben és időben

Az elmúlt három-négy évben úgy tűnt mintha elcsendesültek volna a Közép-Európa körüli viták, megváltoztak a politikai struktúrák és perspektívák. Országot irányító pártok tűntek el a feneketlen süllyesztőkben, s Közép-Európa, mint a nagyhatalmak elleni „tiltakozási csatorna” elvesztette a jelentőségét. A NATO- és az EU-csatlakozás ténye és lehetősége elnyomta Közép-Európa intézményesített továbbszervezését, másrészt a kilencvenes években versenyfutás kezdődött Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország között a brüsszeli bebocsátó papírért. Ezzel szemben az alábbi egy évben a visegrádi gondolat újra felvetődött és a politikai elit újra aktivizálta magát e paradigma mellett, megint lehet hallani: „Mi közép-európaiak”. Éppen ezekből kiindulva, a tanulmány áttekinti a kezdetektől a mindig aktualizált, átpolitizált Közép-Európa-elképzeléseket és megpróbál következtetéseket levonni a közeljövőre, a lehetségesre, a szükségesre.