Kétszer kifosztva – A monori Popper Nyomda története

A Popper család egyike volt a Monoron élő zsidó családoknak. A család tagjai a 19. század közepétől könyvkötőként dolgoztak egészen 1909-ig, amikor Popper Ernő megalapította a nyomdáját. A nyomda sorsa szorosan összefonódott a családéval: amikor elkezdődött a zsidóság üldözése és megbélyegzése, előbb a helyi és megyei hatóságok próbálták meg ellehetetleníteni a nyomda működését a bürokrácia útján. Miután Németország megszállta Magyarországot 1944 márciusában, a magyar zsidókat megfosztották javaiktól - ekkor a nyomdát is "árjásították". Majdnem az egész Popper család életét vesztette Auschwitz-Birkenauban, Ernő fia, László kivételével, aki munkaszolgálatosként élte túl a holokausztot. Popper László 1944 végén tért vissza Monorra, ahol visszavette és újraindította a családi nyomdát. Újra dolgozni kezdett, azonban a szocializmus alatt hamarosan államosították a nyomdát, amely azután már soha többé nem került vissza a Popper csalá tulajdonába.