A váci szemináriumi könyvtár kezdete és a váci Gutenberg-töredék

A Borromei Szent Károlyról nevezett Váci Szemináriumot és könyvtárát Althann Mihály Frigyes püspök (1718-1734) alapította könyvadományával, amelyet tételesen 1719. december 1-jei keltezésű Regestumban található a szemináriumi könyvtár első példányainak jegyzéke sorol fel: 17 művet tartalmaz, 20 kötetben. A Regestum könyvjegyzékéből különös jeletőségű Pázmány Péter 1629-es kiadású Acta et decreta Synodi Diaecesanae Strigoniensis című könyve Pázmány Acta et decretumtajának ma is a Váci Egyházmegyei Könyvtár tulajdonában lévő példánya, amely minden bizonnyal azonos a Regestumban szereplő példánnyal, hiszen a könyvtárban nincs más 1719 előtt nyomtatott példány, csak ez. Ennek a példánynak a kötése Gutenberg 42 soros, pergamenre nyomtatott Bibliájának egyik fóliója. A kötésen, azaz a Gutenberg töredéken és a könyv címlapján található possessor-bejegyzés Károly Istváné volt 1643-ban. A pergamen fóliót 1629 és 1643 között kötötték a Acta et decratum példányára feltehetően Sopronban, vagy annak környékén. A kötéstáblából kibontott makulatúra, egy fólió töredék, amelyet Farkas Imre csepregi nyomdájának betűkészletével nyomtattak, s nem más, mint amit Szabó Károly feltételezett az RMK I 737. szám alatt: Evangeliomok és epistolák, Csepreg 1643. G és H ívének fragmentuma. Ebből a nyomtatványból eddig egyetlen egy példányt vagy töredéket sem ismertünk. Az 1643-as Evangeliumok a csepregi evangélikus nyomda utolsó munkái közé tartozik, mivel ebben az évben megszűnt.