Ortodoxia és okkultizmus?

A szakirodalom többnyire ortodox kálvinistaként jellemzi a hazai reformátusegyház 17. századi életét meghatározó lelkészeket: Miskolci Csulyak István (1575–1645) zempléni esperes a puritánokkal folytatott küzdelme, Tofeus Mihály(1624–1684) erdélyi püspök pedig a coccejánus és karteziánus egyházi értelmiség közismert alakjainak a radnóti zsinaton (1673) történt elítélése miatt érdemelte ki a jelzőt. A két prédikátor könyves műveltségének valóban jelentős részét tette ki a hagyományosan ortodoxnak tekinthető teológiai ismeretanyag, ám a potenciális olvasmányaikat vizsgálva ettől jelentősen eltérő műveket is találunk. Erre a heterogén csoportra utal a címben alkalmazott „nonkonformista” ernyőfogalom.