A Nagy Játszma magyar túszai : Magyarok szerepe a modern afgán haderő kialakításában a két világháború között

Az első világháború során nagy számú német, osztrák és magyar katona esett orosz hadifogságba, köztük hatszázezernyi magyar. Orosz-Turkesztánban mintegy ötvenezer osztrák és magyar katonát helyeztek el fogolytáborokban. Az első világháborús események és a szovjethatalom viharos kezdete számos magyart sodort Orosz-Turkesztánból Afganisztánba, ahol az ország geopolitikai lavírozása, a modernizációs dráma, ezen belül is főleg a haderőreform határozta meg sorsuk alakulását. Ez az időszak 1915-tõl 1932-ig tartott és három szakaszra osztható. Az első ciklusban az orosz-turkesztáni vasútépítésről szöktek hadifoglyok Afganisztánba, és 1915–1919 között tevékenykedtek ott. Tehetségükre hamar felfigyeltek a polgári és katonai életben egyaránt. Igen sokan álltak a bolsevikok mellé is, mintegy százezer magyar harcolt a szovjethatalomért. A taskenti szovjet látta el szakemberekkel az 1920-as években a modernizáló afgán államot, melynek keretében magyarokat is küldtek, elsősorban mérnököket és pilótákat, akik 1919-től 1929-ig munkálkodtak a közép-ázsiai országban. 1928-1932 között magyar katonák is részt vettek az afgán állam konszolidációjában, Nádir Khán trónra segítésében, illetve északon afgán és szovjet katonaként a baszmacsi betörések visszaszorításában.