A Nyitott ház mozgalom. A közösségi művelődés szemléleti változásainak társadalmi és kultúrpolitikai közege a Kádár-korszakban

A tanulmány szerves részét képezi egy, a Nyitott ház Kollégium tevékenységét és szakmai eredményeit kutató munkának. Jelen dolgozat a Nyitott ház mozgalom közösségi művelődés elméleti tevékenységét az 1945 utáni időszak társadalmi és szakpolitikai változásain keresztül szemlélteti. A szakmai irányelvekből és joganyagokból kiinduló adatgyűjtés korabeli szakirodalmakra, újságcikkekre és heterogén célcsoporttal készült interjúkra, szakmai beszélgetésekre épül. A közművelődés társadalomfejlesztő szerepének kialakulása az 1970-es évek közepétől egy évtizeden át a közművelődési intézményrendszer feladatainak társadalmi fókuszú újragondolása mentén elkötelezett szakemberek csoportjához köthető. A Nyitott ház mozgalom progresszív szakmamegújító folyamata intézményi környezetben az egyén autonóm döntési-és tanulási lehetőségeire és a közösségi cselekvés kérdésköreire fókuszált. A helyi társadalmi problémákra való művelődési reflexió kiteljesedésével komplex fejlesztési folyamatok is elindultak, melyek a szakmaköziség jegyében a településfejlesztésben való együttgondolkodás kiindulópontja lett a 80-as évek elejére. A lokális feltáró- és helyzetelemző gyakorlatokból alakult ki a hazai közösségfejlesztés módszertana.