Az űr nemzetközi jogi szabályozása, különös tekintettel az űrbányászatra

Az elmúlt években az űrbányászat, az űripar az emberiség technológiai fejlődésével párhuzamosan került előtérbe. Elemezni az űrbányászattal kapcsolatos szabályozást – és annak kikerülését – azért tartom fontosnak, mert a hagyományos űripari szereplők – az államok – helyett egyre nagyobb mértékben megjelennek a magánvállalatok, a kereskedelmi társaságok és egyéb nem állami szereplők. A nemzetközi jog legfiatalabb ágaként a világűrjog szabályozza ezeket a kérdéseket, azonban az újabb, nem állami szereplők nem törekednek ezek betartására.  A kérdéskör feltárására bemutatom azt az öt világűrszerződést, amelyet az ENSZ Világűrbizottsága készített annak érdekében, hogy az űrbeli emberi tevékenységek során is biztosítsa az etikus és jogszerű eljárásrendet. Emellett fontosnak tartom a szerződések alkalmazásával kapcsolatos problémák feltárását is. Ennek érdekében rávilágítok arra, hogy a vizsgált tárgykör nem elsősorban jogi (nemzetközi jogi) kérdés: a szerződések születését és érvényesülését elsősorban politikai szempontok határozzák meg.