Az Országos Református Nőszövetség indulásának körülményei (1943–1944)

1944 szeptemberében a Dunántúli Protestáns Lapban a szerkesztő, Pongrácz József teológiai tanár így népszerűsítette az Országos Református Nőszövetség induló lapját, az Új Magyar Asszonyt: „(…) havonta szándékozik a magyar református otthonokba bekopogtatni, hogy a magyar asszonyok erőt meríthessenek a rájuk váró küzdelmekben (…) összekötő kapocs lesz ez a lap millió református nő között, ébresztő lelkiismerete a szunnyadónak. Megsokszorozódik vele gyengülő erőnk.”   A tanulmány társadalomtörténeti szempontú sajtóelemzést kíván nyújtani, mely arra irányul, hogy megvilágítsa azt a társadalmi kontextust, melyben az 1944-ben megjelenő négy lapszám született. Választ kíván adni arra a kérdésre is, hogy hogyan közvetítette a havonta megjelenő periodika az Országos Református Nőszövetség, s egyben a Magyarországi Református Egyház céljait egy történelmi fordulóponton.  E kutatási célokat az Országos Református Nőszövetség elnökének, Zsindelyné Tüdős Klárának életútjára és kapcsolati hálójára fókuszálva mutatjuk be. Célunk, hogy ráirányítsuk a lap szerzői gárdájára a figyelmet, s azokat a kapcsolódási pontokra, amelyek a lap, s egyben az Országos Református Nőszövetség célkitűzéseihez kapcsolódnak. A vizsgálat tárgyát a rovatvezető női szerzők – Zsindelyné Tüdős Klára, Pilder Mária, Ignácz Rózsa – életrajzi elemei adják, kitérve azokra az eseményekre, melyeket 1944 őszén, a lapban való publikálásuk idején átéltek. A vizsgálatot kvalitatív tartalomelemzéssel végezzük, mely a lapok cikkeire, a szerzők életrajzára és visszaemlékezésekre épülnek. A tanulmány egy kezdeti lépés az Országos Református Nőszövetség tevékenységének feltárásához, és lapjának az Új Magyar Asszonynak az elemzéséhez. Adalékot nyújt a református sajtó történetének női olvasók számára írt szeletéről.