Open AccessZ generáció és a home office viszonya 2020-ban a COVID19 idején – Pilot kutatás eredményei
Author(s) -
Anikó Csepregi,
B Csanády
Publication year - 2021
Publication title -
marketing and menedzsment
Language(s) - Hungarian
Resource type - Journals
eISSN - 2786-3395
pISSN - 1219-0349
DOI - 10.15170/mm.2021.55.03.05
Subject(s) - physics
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány fókuszában a COVID19 járvány home office-ra (HO) való hatásának vizsgálata áll, 2020. március és december közötti időszakra vonatkozóan a Z generációs munkavállalók szempontjából 3 régió tekintetében. Pilot kutatásunk célja feltárni a 1) HO alatt érzékelt teljesítménnyel kapcsolatos tényezők közötti kapcsolatot, 2) HO munkavégzéshez kapcsolódó munkavállalói előnyök és hátrányok TOP5 listájában mutatkozó eltéréseket földrajzi elhelyezkedés tekintetében, 3) munkavállalók HO-al kapcsolatos vélekedését földrajzi elhelyezkedés, végzettség és az elrendelt HO alkalmak száma alapján.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Pilot kutatásunk alapját egy, a 2021. februárjában végzett, kérdőíves felmérés adta, amellyel 3 régió 1-1 kiválasztott megyeszékhelynél (Budapest, Pécs, Székesfehérvár) 118 Z generációs munkavállalónak, a fenti időszakra vonatkozó HO tapasztalatait vizsgáltuk. Az adatokon kereszttábla és szentimentelemzés mellett, TOP5 sorrend kialakítását és összehasonlítását is elvégeztük.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A pilot kutatás során kapcsolat fedezhető fel a Z generációs munkavállalóknak a HO időszaka alatt érzékelt teljesítményhez köthető bizonyos tényezők között. A HO TOP5 előnyei tekintetében nem, hátrányai kapcsán viszont jelentősebb különbség látható a régiók összehasonlításában. Leginkább Székesfehérváron és Pécsett vélekednek pozitívan a HO-ról, akik érettségivel rendelkeznek, és akiknél csak egyszer rendelték el a HO-t. Negatívan a budapestiek, BSc vagy MSc végzettséggel rendelkezők és a több alkalommal HO-ban dolgozók viszonyultak a HO-hoz.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Pilot kutatásként az eredmények hozzájárulhatnak a Z generációs munkavállalók HO alatti viselkedésének további vizsgálatához és jobb megértéséhez, azonban még korlátozottan alkalmasak messzemenő következtetések levonására. További kutatási irányként a jövőben, a minta elemszámát érdemes lenne növelni a kutatásnak más régiókra való kiterjesztésével, valamint összehasonlítani a Z generációs munkavállalókra vonatkozó eredményeket más generációkkal (pl. Y generáció).