Közgazdaságtani megújulás: a történelem és az intézmények jelentősége

A globális pénzügyi válság és a mainstream közgazdaságtan utóbbi évtizedben látott, ehhez kapcsolódó botlásai láttán nehéz lenne cáfolni, hogy a közgazdászok nagy részének érdeklődési körén kívül eső, nem-gazdasági tényezők („non-economic factors”) figyelmen kívül hagyása komoly tévedésekhez vezethet. A közgazdaságtan megreformálását sürgetők szerint itt az ideje, hogy az akadémiai szférán túl az oktatásban és a széles értelemben vett közgazdasági közgondolkodásban is közelebb vigyük a valósághoz a közgazdasági teóriákat, és a jelentőségüknek megfelelően kezdjük kezelni a törvényeket, a szokásokat, a kultúrát, az önkéntes és civil társadalom szervezeteit, azaz a társadalom történetileg kondicionált intézményi kereteit. Az intézményi szempontok hangsúlyossá válása elhozhatja a gazdaságtörténet mint tudomány jelentőségének újraértékelését is, elősegítve ezzel, hogy a közgazdászok újra tanulni tudjanak a történészektől.