A gazdasági tudnivalók oktatása Magyarországon

A korszerű gazdaságokban a tudás, pontosabban annak alkalmazása (az ún. innováció) a dinamikus fejlődés fő motorja. Ezért súlyos problémák forrása, ha az oktatási rendszer nagy arányban bocsájtja ki a tudásigényes munkára felkészületlen végzetteket. Cikkünkben tehát – 2016-17 téli gazdaságpolitikai vizsgájuk tapasztalatait áttekintve – 60 magyar egyetemi hallgató közgazdasági tudását értékeljük. Megállapítják, hogy néhányan igen tehetségesek és törekedtek is elsajátítani e tárgy fontosabb ismereteit, így jó eredményeket értek el a kollokviumon. Sokuk gazdasági tudása (zárthelyi eredménye) azonban lényegesen gyengébb lett a kívánatosnál, a többség pedig megbukott, mert sok éves tanulmányai ellenére még a közgazdaságtan alapjairól sem tud semmi igazán lényegeset. A továbbiakban a jelzett gond okait kerestük. Úgy találtuk, hogy a félév elején a tantárgyat választó hallgatók közül 24, a jelentkezettek 40%-a (!) egyetlen órán se jelent meg, majd 21 fő, az indulólétszám egyharmada a kollokvium letételét se kísérelte meg. Joggal feltételezhető tehát, hogy nem is próbálkoztak a tárgy tudnivalóinak a megtanulásával. Sokaknak volt továbbá súlyos tudáshiánya az alapvető piacgazdasági ismeretek körében, a gazdasági „általános műveltség” ezen, az 1990-es rendszerváltás óta a közoktatás fontos témájának tartott témában is. Mások a magyar gazdaság jellemzőiről, helyzetéről, perspektíváiról bizonyultak teljesen tájékozatlanoknak. Ez utóbbi gondok oka részben az e témák tanítását kerülő oktatás, ennél is inkább azonban a hazai társadalomnak a tudást lebecsülő felfogásmódja (az ún. értékválság). A vázoltak nyomán a szerzők azt valószínűsítették, hogy a magyar a társadalom közgazdasági ismereteinek a gazdagítása jelentősen segítené a gazdasági fejlődés gyorsítását. Az előrehaladás érdekében kívánatos lenne tehát a közoktatás hatékonyságának emelése, az iskolák gyermekbaráttá alakítása is. A felsőoktatásban pedig az egyetemi szabadság pontos tartalmát is át kellene gondolnunk.