A „technicizált” tájak jelentősége a fiatal műszaki mérnökjelöltek életében

A táj hatással van az emberre, azonban az emberi tevékenység hatására a táj isváltozik/változhat, amely változásnak negatív pszichológiai, élettani hatásai is lehetnek. A kompetenciadús táj egy rendkívül „komplex ékszer” az életünkben, hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, tágabb értelemben jóllétünk meghatározója. Jelen közlemény célja annak felmérése, hogy a leendő műszaki mérnökök a hatás-ellenhatás mechanizmusának ismeretében milyen értéket tulajdonítanak a tájnak/tájképnek saját egészségük vonatkozásában, illetőleg milyen attitűd jellemzi őket a kompetenciadús tájak megőrzésének, formálásának folyamatában. E célkitűzés megvalósítása rövid kérdőíves felmérés keretében valósult meg 68 fő egyetemi hallgató véleményének feldolgozásával. A transzdiszciplináris felmérés eredményeként az egészségmegőrzés témakörében a táj/tájkép fogalmához a nyugalom, kikapcsolódás, feltöltődés, sportolás (biciklizés, futás, túrázás, séta) fogalmakat társítják leginkább a válaszadók. Az eredmények alapján megállapítható továbbá, hogy a megkérdezett fiatal felnőttek körében a jelen „élményvilága” (a „technicizált” tájakvonatkozásában) felértékelődik, ugyanakkor a jövőbeni tájpotenciálnak az egészségre gyakorolt hatása miatt aggódók aránya ~70%-os. Az eredmények azt sugallják, hogy a jövőben továbbra is figyelemmel kell lenni, illetve erősíteni kell a mérnökjelöltekben, hogy a tevékenységük során a technológiai hatáselemzések elvégzése mellett az ökológiai hatáselemzések elvégzését se hanyagolják el a pozitív pszichológiai, élettani hatásokkal bíró tájak kialakítása okán.