
Mi van a kiégés-fogékonyság mögött?
Author(s) -
Éva Szabó,
Bettina Bátor,
Péter Bobor,
Petra Korláth,
Csilla Szappanos,
Balázs Jagodics
Publication year - 2020
Publication title -
iskolakultúra
Language(s) - Hungarian
Resource type - Journals
eISSN - 1588-0818
pISSN - 1215-5233
DOI - 10.14232/iskkult.2020.3.3
Subject(s) - physics
A tanári pályán tapasztalható nehézségeket gyakran említik a kiégés-szindróma kialakulásával, és a pályaelhagyással kapcsolatban. Emiatt érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a nehézséget jelentő tényezők a pedagógusok számára, amelyek saját benyomásaik szerint akadályozzák őket a hatékony munkavégzésben. A kiégés-szindróma hátterében ugyanis sok tényező állhat, és ezek közül a személy számára leginkább erőteljesen észlelt faktorok fejtik ki legerősebben a hatásukat. Vizsgálatunkban két módszerrel alkottunk képet a pedagógusok észlelt nehézségeiről. Elsőként kvalitatív elemzéssel tártuk fel tanárok (N = 103) válaszaiból a munkájukat akadályozó okozó tényezőket. Ezt követően, a feltáró elemzés adatai alapján létrehozott kérdőívvel mértük fel a tényezők megítélést és összefüggéseit a kiégés tüneteivel pedagógusok között (N = 605). A feltáró eredmények szerint a legfontosabb nehézséget okozó tényező közé a munkához szükséges környezeti feltételek hiánya, a diákok magatartási nehézségei, a munka túl nagy mennyisége és az adminisztráció tartozik. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján a kiégés tüneteinek kialakulását a diákok viselkedése, a túlterheltség, a vezető negatív hozzáállása és a személyes kimerültség határozta meg legnagyobb mértékben. Az eredmények fontos információt tártak fel a hazai oktatásban jelenleg tapasztalható viszonyokról. Ez alapján számos olyan munkahelyi tényező azonosítható, amely jelentősen hozzájárul a tanárok kimerültségéhez és az őket érő stressz növekedéséhez. Az adatok fontos iránymutatást jelenthetnek intervenciós- és prevenciós módszerek kidolgozására, tekintve, hogy ezek a tényezők kapcsolatban állnak a burnout tüneteinek kialakulásával.