English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Plus monthly

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Free Plan

Straipsnyje analizuojami dviejų ECL (Europos šiuolaikinių kalbų kompetencijątvirtinančių sertifikatų išdavimo konsorciumas) testus laikančių grupių kalbos egzaminorezultatų panašumai ir skirtumai. Šis kalbos egzaminas nustato kalbinę kompetenciją,vykdomas Vengrijoje ir aplinkinėse šalyse. Dvi tyrime dalyvaujančias grupes sudarė:(i) vengrų kalbos testą laikiusieji dvikalbiai, gyvenantys Rumunijoje, Slovakijoje ir Serbijojebei (ii) vengrai gimtakalbiai, gyvenantys Vengrijoje, kurių amžius nuo 14 iki 19 metų.Tyrimo tikslas – nustatyti, ar testą laikiusieji dvikalbiai yra pranašesni, laikydami trečioskalbos egzaminą, lyginant su vienakalbiais moksleiviais. Tyrimu buvo siekiama palyginti,išskirti ir išanalizuoti šių dviejų skirtingų grupių testo atlikimo rezultatus. Tyrimo rezultatairodo, kad testą laikiusiųjų dvikalbių bendri testo atlikimo rezultatai (lyginant visų keturiųkalbinės veiklos sričių – klausymo, kalbėjimo, rašymo ir skaitymo – pasiektus rezultatus)yra daug geresni nei vienakalbių, šis skirtumas yra statistiškai reikšmingas (p < 0.001).Nustatytos trys dvikalbių ir vienakalbių testą laikiusiųjų moksleivių pasiektų rezultatųatžvilgiu tendencijos: (1) nustatyti didesni skirtumai tarp recepcinių, – klausymo irskaitymo, nei tarp produkcinių kalbinės veiklos rūšių – kalbėjimo ir rašymo; (2) receptyviųjųveiklos rūšių atžvilgiu: šis skirtumas mažėja didėjant kalbinės kompetencijos lygiui;(3) kalbėjimo gebėjimų atžvilgiu: šis skirtumas išryškėja didėjant kalbinės kompetencijoslygiui. Straipsnyje pateikiami galimi šių reiškinių aiškinimai.The paper focuses on the differences and similarities in the performance of two groups of test takers taking the ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) language exam – a proficiency-type of language exam – in Hungary and in neighbouring countries. The two groups under investigation include Hungarian test takers living in Romania, Slovakia and Serbia and native Hungarians between the ages of 14 and 19 living in Hungary. The research aims to identify whether bilingual test takers have an advantage when taking a language examination in a third language as compared to those who are monolingual. The study compares, contrasts and analyses the performance of these two distinct groups, one of which comes from a multilingual environment. It has been found out that the overall performance (achieved in each of the four components: listening, speaking, writing and reading) of bilingual test takers was significantly better than that of the monolinguals (p < 0.001). Three tendencies have been identified with respect to the differences between the performance of the bilingual and monolingual test takers: first, there is a greater gap in relation to receptive skills - listening and reading – than in the case of the productive skills – speaking and writing; second, in the case of the receptive skills the gap decreases as the proficiency level increases; third, in the case of the speaking skill the gap increases as the proficiency level increases. Possible explanations are offered to explain these phenomena.A tanulmány az egynyelvű és kétnyelvű vizsgázói csoportok nyelvvizsgánnyújtott teljesítményét hasonlítja össze. AZ ECL (European Consortium for the Certificate ofAttainment in Modern Languages) vizsga, egy szintfelmérő típusú nyelvvizsga- amelyetMagyarországon és az őt körülvevő országokban is le lehet tenni. A két vizsgált csoport akövetkező: a Romániában, Szlovákiában és Szerbiában élő magyar és nagy valószínűségszerint kétnyelvű kisebbség, illetve a Magyarországon élő – 14 és 19 év közötti - gimnazistakorosztály, amely egynyelvű. Kutatásunk arra a kérdésre kíván választ keresni, hogy akétnyelvű vizsgázók vajon előnyben vannak-e az egynyelvű vizsgázókhoz képest akkor,amikor nyelvvizsgát tesznek az ő esetükben már harmadiknak számító nyelvből.A tanulmány összehasonlítja, megvizsgálja és elemzi a két csoport nyel vizsgán nyújtottteljesítményét, mely csoportok közül az egyik többnyelvű környezetből érkezik. Azeredmények azt mutatják, hogy a kétnyelvű vizsgázók összteljesítménye (amelyet a négykülönböző vizsgarészen - szövegértés, beszédértés, szóbeli és írásbeli kommunikáció –értek el) szignifikánsan jobb, mint az egynyelvű társaiké (p < 0.001). Az egy-, és kétnyelvűvizsgázók vizsgateljesítményét illetően három tendenciát sikerült azonosítani: (1) a receptívkészségek (szövegértés, beszédértés) területén nagyobb a különbség a kétnyelvű vizsgázókjavára; (2) a receptív készségek esetében e különbség csökken a nyelvtudás szintjénekemelkedésével párhuzamosan; (3) a szóbeli kommunikáció esetében e különbségnövekszik a nyelvtudás szintjének emelkedésével párhuzamosan. A tanulmány lehetségesválaszokat fogalmaz meg e jelenségekre

THE BENEFITS OF BILINGUALISM: A COMPARATIVE PILOT STUDY ON THE PERFORMANCE OF BILINGUALS VERSUS MONOLINGUALS