Kultúra – iskola – nemzeti azonosságtudat. A nemzeti identitás értel-mezése és vizsgálatának lehetőségei általános iskolások körében

Az iskola egyik alapvető funkciója a szocializáció, a felnövekvő generációk megismertetése az adott közösséggel, beilleszkedésük és helytállásuk elősegítése. A társadalmivá válás nemcsak a naprakész ismeretek elsajátítását, az elvárt képességek fejlesztését kívánja meg, hanem azt is, hogy az egyén tegyen szert olyan műveltségre, amely segíti a mindennapokban való eligazodását. Ennek a műveltségnek részét képezi a közösség kultúrájának megismerése. A szocializáció során nemcsak kultúraelsajátítás történik, hanem ezzel párhuzamosan az egyén a közösség iránt érzelmi kötődést kezd táplálni, kialakul és fejlődik csoportidentitása. A szocializációs folyamat már az iskolába lépés előtt megkezdődik, ám az iskola az intézményes szocializáció legfontosabb színtere. Az iskola esetében a pedagógiai dokumentumokban rögzítetteknek megfelelően a nemzeti kultúra átadása zajlik a szocializációs folyamat részeként. A nemzeti közösségbe való beilleszkedés során az anyanyelv elsajátítása, a nemzeti hagyományok, szokások és a nemzeti történelem alkotja azt a tudásegyüttest, ami lehetővé teszi a közösségben való eligazodást, valamint a nemzeti identitás kialakulásának katalizátoraként működik. Az iskola szerepe a nemzeti identitás formálásában a 19. század óta van jelen, azonban a mai napig keveset tudunk arról, hogy pontosan miként megy végbe. A kutatások megkezdéséhez először a nemzeti kultúra átadására vonatkozó elméleti tudás összegzésére, a nemzeti identitás iskoláskorban is használható értelmezésére és a kutatási irányok megfogalmazására van szükség. Ebben a tanulmányban összefoglaljuk a témára vonatkozó szakirodalmat, és ezek alapján kijelöljük a kutatások lehetséges irányait.